Sokan azt gondolják, hogy lakberendezőt akkor érdemes felkeresni, amikor már állnak a falak. Pedig a legjobb döntések sokkal korábban születnek — még akkor, amikor a ház csak néhány vonal egy alaprajzon. Egy jól időzített egyeztetés nemcsak szebb otthont eredményezhet, hanem rengeteg felesleges kompromisszumtól és költségtől is megkímélhet. Ennek a történetnek pontosan ez a lényege.
Idén január végén egy közös rokon esküvőjén beszélgettünk Andrással a készülő családi házukról. Nyilván rákérdeztem, hogy megy a dolog. De azt mondta, sehogy, mert még csak az építészeti tervek vannak meg, meg Nyúlon amúgy is 3 évig építési stop van, de ő jól előre felkészülne, hátha közben változnak a dolgok…
Elmesélte, hogy megvan az alaprajz, a külső látványtervek, de azért bőven ott vannak a kérdések: Megfelelő méretűek a helyiségek? Jó helyre kerültek a nyílászárók? Elfér majd minden, amit elképzeltek? stb.
Ekkor csak mosolyogtam, és odavetettem:
— Te figyelj… én amúgy lakberendező vagyok.
Pár nappal később már az alaprajzot elemeztük több órán át.
Az alaprajz újragondolása
Ahogy sorra vettük a helyiségeket, szépen lassan előbújtak azok az apróságok, amelyek teljesen rendben vannak, de később elkerülhető kompromisszumokhoz vezetnek.
Nem volt szó óriási tervezési hibákról, szó sincs róla, nagyon alapos, jól értelmezhető tervezési csomagot kapott. Sokkal inkább olyan részletekről, amiben egy építész már nem gondolkodik. Pedig elég tér van-e egy olyan konyhaszigethez, amin főzőlap is elfér? Mert pl. ez volt Anna egyik nagy vágya. Az hamar kiderült, hogy abban a konyhában bizony nem fér el…
Nyílászárók tervei
Az első nagyobb változtatás a nyílászárók körül alakult ki.
Az eredeti terv szerint az étkező kapott volna egy látványos sarokablakot a belső udvar felé. Papíron teljesen jól nézett ki. Csak volt egy apró bökkenő.
A ház a nyúli dombokon épül. Márpedig ha egyszer az embernek ilyen panoráma jutott, akkor vétek nem a nappaliból élvezni. A látványterveken egyébként ez már visszaköszönt, az alaprajz azonban még nem követte ezt a gondolatot. Így végül a sarokablak a nappaliba került, pontosan oda, ahol a család a legtöbb időt tölti.
Ezzel együtt egy plusz teraszajtó is felkerült a tervre. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy ez csak a kényelmes ki-be járás miatt került oda. Pedig a valódi oka egészen más volt.
András ugyanis egy olyan kandallót álmodott meg, amelyet kívülről lehet megtölteni fával. Ez elsőre szokatlannak tűnik, de aki fűtött már fával, az pontosan tudja, mennyi koszt tud jelenteni egyetlen kosár fahasáb is, vagy a kandalló tisztítása. Néha egyetlen ajtó nemcsak egy új kijáratot jelent, hanem egy sokkal élhetőbb hétköznapot is.
Aztán még bőven találtunk módosítani valót az ablakok és ajtók helyzetén, amíg a legeredményesebb, legfényesebb nem lett a ház.
Sok apró döntés született még a tervezés során. Kívülről talán csak néhány centiméternek vagy egy áthelyezett ajtónak tűnnek, a mindennapokban viszont pontosan ezek azok a részletek, amelyek egy házat igazán jól használhatóvá tesznek.
Falak módosítása
Egy ponton már nem a bútorokat kellett arrébb tenni a terven, hanem magát a házat. Kijjebb toltam kicsit a ház oldalfalát és növeltem még a konyha és étkező területét, hogy megvalósulhassanak az elképzelések! Ilyen volt pl. a nagy konyhasziget főzőlappal és étkezőrésszel, a nagy étkezőasztal 8 fős hellyel. Szerintem jó elképzelés, hogy egy nagy tolóajtóval lehessen elszeparálni vagy egybenyitni ezt a 2 teret. A fényre is gondoltam, tejüveget javasoltam az ajtóba. Sötét nincs, viszont ha „úszik” a konyha, el lehet takarni.
Majd néztem a következő dolgot: papíron semmi különös, egy hosszú közlekedő. Aztán elkezdtem elképzelni, milyen lesz ott egy átlagos este. Képzeld el, hogy este leülsz filmet nézni. A nappaliban félhomály van, a tekinteted pedig újra és újra egy hosszú, sötét folyosóra téved. Nem tudatosan, de ez sokakban csökkenti a biztonságérzetet. Érdekesség, hogy a feng shui is hasonló következtetésre jut...
Szerencsére András nem nevetett ki, így tettünk a folyosócsatornába egy kanyarulatot, méghozzá úgy, hogy a wc-t tükröztük a másik oldalra. És ha már hozzányúltunk plusz egy másikhoz, nyertünk még valamit: egy beépített szekrényhelyet, tekintve Anna cipőgyűjteményét, ez nem elhanyagolható szempont.
Egy falrész, vagy néhány tíz centiméteres elmozdítások elsőre jelentéktelennek tűnik. A végeredmény azonban egy nagyobb konyha, egy nyugodtabb nappali és egy plusz gardrób lett. Néha ennyin múlik egy jól működő otthon.
A jó belmagasság nemcsak egy szám
Ebben a projektben szerencsénk volt. Mivel a meglévő ház átalakítása mellett egy új épületrész is készül, még volt lehetőségünk olyan dolgokon változtatni, amelyek egy kész háznál már szinte elképzelhetetlenek lennének.
Az építész minden korábbi módosítást jóváhagyott. Többek között azt is, hogy a fürdőben a meglévő főfalba falfülke kerüljön a wc mellé, de a meglévő kis ablak áthelyezésére is rábólintott. Ezek után tett javaslatot a belmagasságra.
A legtöbben úgy gondolnak a belmagasságra, mint egy számra. Pedig valójában minden beépített bútor, minden ajtó, minden arány ehhez igazodik.
A meglévő információk tudatában már elkészítettem a teljes tervdokumentációt egy korábban egyeztetett belmagassággal, később azonban kiderült, hogy félreértettünk egy fontos információt. Ilyenkor nincs mit tenni: az ember vesz egy nagy levegőt, visszaül a gép elé és újragondolja az egészet.
Az építész szerint 3 m legyen ez a magasság, ám a papíron jól mutató számok és a mindennapi használhatóság nem mindig ugyanazt jelentik. A valóságban viszont egy mennyezetig érő gardróbnál ez már azt jelenti, hogy a legfelső polcokhoz évente egyszer mászol fel, azt is létrával. Az álmennyezet jó megoldás a bútorok fölé, de András határozottan kijelentette, hogy ő ezt nem szeretné, tehát nem akar a bútor és a tényleges magasság között látni egy ilyen „toldást”.
Érdekesség, hogy ezt a kérdést a cikk megírásakor sem tekintjük véglegesnek. A projekt tervei elkészültek, de ezt az egy részletet addig finomítjuk, amíg minden arány pontosan a helyére nem kerül. Éppen ezért egy lakberendezési terv valójában soha nincs elsőre készen.
Ez volt az a pont, ahol újra eszembe jutott, miért érdemes minél korábban bevonni egy lakberendezőt a tervezésbe. Egy ilyen döntést papíron még megbánás nélkül lehet módosítani. Amikor viszont már állnak a falak, minden centiméternek ára lesz, amellyel hosszú éveken át együtt kell élni.
Miért érdemes időben lakberendezőt bevonni?
Ha végiggondolom ezt a projektet, valójában nem óriási változtatásokat végeztünk.
Arrébb került néhány ajtó, megváltozott pár ablak helye és mérete, kijjebb került néhány fal, módosult a folyosó vonalvezetése. Külön-külön egyik sem tűnik sorsfordító döntésnek. Együtt viszont pontosan ezek azok az apróságok, amelyektől egy ház valóban a benne élők igényeire szabott otthonná válik.
Persze akkor sincs minden veszve, ha a ház már épül, vagy akár el is készült. Ilyenkor is rengeteget lehet javítani az enteriőrön, viszont egyre kisebb a mozgástér, és minden olyan változtatás drágábbá válik, amelyet korábban tervezéssel könnyedén meg lehetett volna oldani.
Éppen ezért gondolom azt, hogy egy lakberendezőnek nem akkor kezdődik a munkája, amikor elkészülnek a falak, hanem jóval korábban. Már egy alaprajz is rengeteg lehetőséget rejt magában — feltéve, hogy időben elkezdünk rajta gondolkodni.
Egy ház falait fel lehet húzni később is. Egy jól átgondolt otthont viszont már az alaprajzon érdemes elkezdeni építeni.
Ha most tervezel egy építkezést, és szeretnéd elkerülni azokat az apró, utólag drága kompromisszumokat — még az alaprajz fázisában keress meg. Ez a legjobb pillanat, amikor a bevonódás a legtöbbet hozza.
Ingyenes konzultáció
